13 civil szervezet nyílt levélben fordult a társadalomhoz és a közhatalomhoz a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Ökológiai Mintagazdaságának megmentése érdekében.Mi, e nyílt levelet aláíró szervezetek és személyek elfogadhatatlannak tartjuk a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntését, melynek alapján a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ez év november 1-jétől egyetlen hektár állami föld bérletére sem lesz jogosult az eddig általa művelt területből. Ez egyenlő az európai hírű biogazdaság és népfőiskola halálos ítéletével.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre 21 év munkájának eredményeként a biogazdálkodás és az ehhez kapcsolódó oktatás támogatása érdekében. Ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósított meg az elmúlt időszakban. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biogazdálkodást folytat az adott területen, és az ebből befolyó összeget népfőiskola működtetésére fordítja. Ami itt megvalósult, az pontosan a kormány által kidolgozott és elfogadott Nemzeti Vidékstratégia céljait tükrözi. A magyar vidéknek ilyen központokra lenne szüksége ahhoz, hogy működésükkel, tudásukkal segítsenek abban, hogy mezőgazdasági termelésünk hosszú távon fenntarthatóvá, jövedelmezővé váljon. Kishantos a tiszta, vegyszermentes mezőgazdaságot, egészséges táplálékunkat, a közösségi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezését képviseli Magyarországon.

A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét – a korábbi kormányközi megállapodás alapján – melynek bérleti joga 2013. október 31-én lejár. A földterület jövőbeni hasznosítására a Magyar Állam képviseletében az NFA már tavaly meghirdette a területeket. Az eddig eredményesen működő egységes területet tíz részre szabdalták. Ezek mindegyikére természetesen a kishantosi biogazdaság is benyújtotta pályázatát, hiszen a jövőben is szeretné folytatni mintaértékű nonprofit tevékenységét.
Az NFA azonban úgy döntött, hogy új, zömében nem helyben lakó „gazdálkodók” és egy gazdasági társaság kapják a területeket. Egyetlen négyzetcentimétert sem hagytak az eddig példásan működő Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak, ellehetetlenítve ezzel további működését. Még az NFA belső ellenőrzése szerint is nagyrészt szubjektív és nem szakmai szempontok szerint történtek a döntések az állami földek pályázatainak ügyében. A határozathozatali folyamat átláthatatlan, a pályázatok titkosak, így az NFA-nak nem sikerült eloszlatnia azt a gyanúnkat, hogy az eljárást a háttérből manipulálták.

Nem hagyhatjuk, hogy az évtizedek óta a közösséget szolgáló Központ öncélú politikai csatározások martalékává váljon. Követeljük a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területeit érintő földbérleti pályázat eredményének megsemmisítését! Felszólítjuk a Nemzeti Földalap vezetését, hogy a korábbi pályázatot érvénytelenítse, bontsa fel a már megkötött szerződéseket és biztosítsa a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ további működését! Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter úrtól és Orbán Viktor miniszterelnök úrtól elvárjuk, hogy biztosítsák a Nemzeti Vidékstratégia elveinek gyakorlati megvalósítását.

A nyílt levélhez továbbra is lehet csatlakozni magánszemélyként és civil szervezetként is. Ehhez nem kell mást tenni, mint megírni a csatlakozó nevét az alábbi címre: savekishantos@gmail.com

Szobrot állítottak Antall Józsefnek a felvidéki Kolozsnémán február 16-án – közölte a volt miniszterelnökről elnevezett alapítvány szombaton az MTI-vel. Elképzeléseik szerint minden nagyobb határon túli területen szobor őrizné a néhai kormányfő emlékét.
Azt írták, a szoborállításról az Antall József Alapítvány és a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség komáromi szervezete állapodott meg.
A megállapodást Makay Zsolt, az alapítvány kurátora, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség elnöke és Petheő Attila, a Csemadok komáromi választmányának elnöke, az MKP (Magyar Közösség Pártja) Komárom járási elnöke írta alá.
A közlemény szerint az alapítvány Antall József halálának 20. évfordulója alkalmából indította el azt a kezdeményezését, hogy minden nagyobb határon túli területen legyen szobra a volt kormányfőnek.
Felidézték: Antall József a rendszerváltást követően először merte felvetni azt a gondolatot, hogy éljenek bárhol a világban magyarok, az összetartozás érzését fenn kell tartani. Emlékeztettek arra is, hogy a kormányfő úgy fogalmazott: lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Antall József gondolatának “forradalmi hatása volt, amely ma is visszhangzik a határon túl élők lelkében” – írták.
Emlékeztettek arra, hogy az alapítvány 2013. december 22-én Székelyhídon avatta fel Antall József első erdélyi szobrát, amelyet február 16-án követ a kolozsnémai ünnepség.

Formálissá tettétek a demokráciát, megaláztátok a polgári értékrendet, sárba rántottátok a keresztény hit tanait – írja Semjén Zsoltnak küldött levelében Debreczenyi János, a Fidesz-KDNP korábbi veszprémi polgármestere, aki a pártból is kilépett.
„Most telt be a pohár. Megérlelődött bennem a gondolat, hogy névvel is vállalni kell a szembefordulást a forradalomnak nevezett kormányzati ámokfutással. Nekem is van felelősségem a helyzet kialakulásában, hiszen városomban politikai munkát végeztem annak érdekében, hogy a Fidesz-KDNP ilyen nagy arányban győzzön, s erős kormányt hozhasson létre.

….Nem tudok azonosulni egy öntelt, gőgös, akarnok kormánnyal, mely teljesen elszakadt a választóitól, kiszámíthatatlan bel-, kül- és gazdaságpolitikát folytat. Tönkreteszik, lejáratják ezt a népet, ezt az országot. Én a polgári értékrendben hittem és hiszek, de ami most történik, az mindannak a megalázása.
…A maga helyén és lehetősége szerint minden embernek felelőssége van abban, hogy miként alakul az ország sorsa. Ha más cselekvési formát nem lát, akkor legalább merje elmondani a véleményét.”
A KDNP nevében Pálffy István, a párt Veszprém megyei elnöke reagált Debreczenyi kijelentéseire. Pálffy a „Megállt-e a szélkakas?” című közleményében többek között azzal vág vissza, hogy Debrecenyi János megjárt már annyi pártot, hogy szavai aligha vehetők komolyan.

A szlovákiai háztartások csaknem 60 százaléka havi nettó hatszáz eurónál kevesebből él, miközben az országos átlagbér mintegy nyolcszáz eurót tesz ki havonta – derült ki a Szociális és Gazdasági Kockázatok Kutatóintézetének (IVRA) kimutatásából, amelyet pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken tett közzé a szervezet.
Az IVRA – a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) adataira alapozó – kimutatása szerint egy szlovákiai háztartásnak átlagban havi 629 euró (mintegy 190 ezer forint) nettó bevétele van. Ugyanakkor a háztartások 57,9 százaléka – havi kevesebb mint 600 euróból (mintegy 180 ezer forint) él.
Az intézet szerint ez az az összes szlovák háztartás (1,9 millió) nagyobb hányadára (mintegy 1,1 millió háztartás) igaz, vagyis összesen mintegy 2,9 millió személyt érint.
“Szlovákiában nagyon széles a szegénység által veszélyeztetettek rétege” – állapította meg Martin Halás, a kimutatást készítő civil szervezet vezetője az adatokat ismertetve. Rámutatott: a 600 eurónál alacsonyabb összegből gazdálkodó háztartások kiadásának 95 százalékát az alapvető megélhetésre, vagyis a lakhatással kapcsolatos kiadásokra, valamint élelmiszer- és gyógyszer vásárlásra költik.
Martin Halás elmondta: a vizsgált időszakban az egyébként is alacsony bevételekkel rendelkező háztartások szegényedtek el a leggyorsabb ütemben, azaz esetükben csökkent a leginkább az az összeg, amely az alapvető megélhetési költségek kifizetése után megmaradt számukra. Az elszegényedés veszélyének leginkább a többgyermekes háztartások, a gyermeküket egyedül nevelők és az egyedül élő nyugdíjasok voltak kitéve.
“A nyugdíjasok egy részének, miután kifizették alapvető költségeiket, például napi 4 centje (12 forint) maradt arra, hogy ápolói ellátást biztosítson magának” – mutatott rá Martin Halás.
A kimutatásból az is kiderült, hogy az ország egyes régióiban jelentős eltérések mutatkoznak a háztartások bevételeiben. Viszonylag a legjobb helyzetben Pozsony megye háztartásai vannak, itt átlagban 778 euró az egy háztartásra jutó havi bevétel, addig például az ország keleti részében lévő Eperjes megyében, egy átlagos háztartás havi bevétele mintegy 40 százalékkal kevesebb a pozsonyinál. A pozsonyi háztartások havi bevétele összege mintegy 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál. (MTI)

Elenyésző arányban védettek lehallgatás ellen az okostelefonok – tájékoztatta hétfőn közleményben az MTI-t a svéd-magyar Arenim Technologies biztonsági szoftverfejlesztő vállalat.
Az Amerikában és Nyugat-Erópában a cégek információbiztonsági helyzetéről végzett felmérések eredményéből aggasztó következtetéseket lehet levonni a magyarországi helyzetre vonatkozóan is – közölték.
Az elemzés szerint annak ellenére, hogy világszerte rohamos ütemben növekszik a bizalmas adatok megszerzésére irányuló kibertámadások száma és az okozott anyagi kár is, az okostelefonoknak csak mindössze négy százaléka van ellátva valamilyen adatvédelemmel.
Kifejezetten a telefonbeszélgetések lehallgatása elleni védelemmel pedig az okostelefonoknak alig fél százaléka van felszerelve – mondta Kun Szabolcs, az Arenim Technologies CryptTalk lehallgatás védelmi alkalmazásának egyik fejlesztője. Ebbe a fél százalékba beletartoznak azok a kormányzati szervek is, amelyeknél létfontosságú szempont a beszélgetések lehallgatása elleni védelem – tette hozzá.
Tekintettel arra, hogy a világon jelenleg mintegy 6,8 milliárd mobiltelefon előfizetés él és ennek 44,5 százalékát használják okostelefonnal, a könnyedén lehallgatható mobiltelefonok száma meghaladja a 6,6 milliárdot. Az okostelefonokkal ellentétben ugyanis a hagyományos mobiltelefonokat gyakorlatilag nem lehet praktikusan alkalmazható lehallgatás elleni védelemmel ellátni.
“Ez a terület a mai adatvédelmi környezetben egyértelműen fehér folt” – mutatott rá Kun Szabolcs.
(MTI)

A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese. (MTI)

Egy amerikai ügyvédi irodát figyeltetett meg az ausztrál partnerszolgálat segítségével az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) –  közölte vasárnapi számában egy Edward Snowden által kiszivárogtatott, szigorúan titkos dokumentumra hivatkozva a The New York Times.

A megfigyelt cég, amelyet nem nevezett meg a dokumentum – a lap szerint a chicagói Mayer Brown ügyvédi irodáról lehetett szó -, kereskedelmi viták ügyében Indonéziát képviselte az Egyesült Államokkal szemben.
Az Ausztrál Jeligazgatóság (Australian Signals Directorate, ASD) nevű szakszolgálat 2013 februárjában értesítette arról az NSA canberrai összekötő irodáját, hogy megfigyeli az ügyvédi iroda és az indonéz kormány képviselőinek kommunikációját, és felajánlotta az erre vonatkozó információ megosztását, beleértve az olyan értesüléseket is, amelyekre vonatkozik az ügyvédi titoktartás kötelezettsége.

A lap szerint az NSA canberrai összekötő irodája útmutatást kért az ügynökség jogtanácsosától az ausztrál szakszolgálat számára, amit az el is készített az ASD-nek, amely “az érdekelt amerikai ügyfelek számára rendkívül értékes értesüléseket szolgáltatott”.
A lap emlékeztetett: az NSA-nek bírósági felhatalmazás nélkül tilos az Egyesült Államokban tartózkodó amerikai állampolgárok és az ott található amerikai cégek ellen kémtevékenységet folytatni. Az NSA vezetői többször is kijelentették, hogy az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland hírszerző szervei között létrejött “Öt Szem” különleges együttműködést nem használták fel a törvényi keretek áthágására.
A The New York Times megszólaltatta Duane Laytont, a Mayer Brown egyik ügyvédjét, aki részt vett a kereskedelmi nézeteltérésekről folytatott tárgyalásokon. Layton kijelentette: nincs bizonyítéka arra, hogy az ausztrál vagy az amerikai hírszerzés megfigyelte volna.

forrás: MTI

Tovább nőtt a munkanélküliség januárban Franciaországban, az álláskeresők száma 0,3 százalékkal 3,31 millióra emelkedett – közölte szerda este a munkaügyi minisztérium.

A csökkentett tevékenységet végző munkanélküliekkel együtt rekordlétszámú, összesen 4,92 millió álláskeresőt tartanak nyilván a francia hatóságok.
Francois Hollande államfő korábban 2013 végére ígérte a munkanélküliség emelkedő tendenciájának megállítását. Michel Sapin munkaügyi miniszter szerdán ezt a határidőt kitolta 2014 végére, azt remélve, hogy akkor indulhat meg a munkanélküliek számának csökkenése.
“A teljes kormánypolitikát egy egyszerű és mindenki számára érthető cél határozza meg: az év végére el kell érni, hogy kevesebb munkanélküli legyen” – fogalmazott a tárcavezető.

Sapin elmondta, hogy jelenleg kevesebb a fiatal munkanélküli a tavalyinál, a fiatalok munkavállalását támogató kormányprogramnak köszönhetően. “Ugyanakkor az kell, hogy a munkahelyteremtés másik motorja, a vállalkozások gazdasági növekedése is beinduljon, mégpedig a felelősségi paktummal” – tette hozzá.
Francois Hollande január 14-én mutatta be új gazdaságpolitikáját, amelynek lényege a vállalati adóterhek 30 milliárd eurós csökkentésével és 50 milliárd eurós állami megtakarítással a beruházások ösztönzése és a foglalkoztatás javítása a 11 százalékos munkanélküliséggel küzdő országban. A vállalkozásoknak ajánlott úgynevezett felelősségi paktumért cserébe a kormány legalább egymillió új munkahely létrehozását várja el a piactól.
(MTI)

Ez képezi le a különböző társadalmi csoportjainkat. Melyik a pozitív, jó érték? Esetleg, egyik érték fontosabb a másiknál? Hogyan tudom elérni a célt, segíteni annak megvalósítását? Ezek olyan kérdések, amelyek a pillanatnyi hirtelen fellángolásokat kell, hogy kövessék. Függetlenül attól, hogy akár párkapcsolatról, akár szociális-emberi állapotokról legyen szó.
Sohasem tudjuk száz százalékos biztonsággal megállapítani azt, hogy egy-egy ember milyen indíttatásból kerül az ún. közösségi színtérre. Nem tudhatom, hogy valóban csak személyes karrier és pénz motiválták őt, esetleg a ,,közös jó ügy” az, ami odasodorta, ahol most van. Azt már annál inkább fel tudom mérni, hogy hol tart az emberünk. Letért-e az útról, amit követnie kellene? Három csoportot különböztetek meg:

Az ember, akibe belenevelték, esetleg megtapasztalta mindazon értékeket, amiket ő szíve szerint őszintén akar képviselni. Legyen szó nehézségről, akadályokról, veszélyekről és földi kísértésekről. A kockáztatásra és egyes más, számára kisebb értékek szükségszerű feladására is kész figurák, akik mások szemében csak ,,megszállottak”. Következetesek, ami jó, ha tisztában vannak, mi is az, amihez ragaszkodnak, és természetesen, milyen áron.

Akadnak azonban olyanok is szép számmal, akik bizony tudatosan képzelik el politikai karrierjük alakítását. A saját nevük számtalanszor történő visszaolvasása és visszahallgatása szinte megindítja szervezetükben az örömhormonok termelését. Ezek az igazán álszent kategóriába tartozó ,,képviselők”. Döntéseik mögött sosem az értékek és a társadalmi fejlődés állnak, hanem kizárólag a rövidebb vagy hosszabb távú személyes érdekek. Vagyis a sokszor hangoztatottak: pénz, hatalom, hírnév. Ezek a profi, kinevelt politikusok, akik maguknak bevallják, hogy mi is az eredeti szándékuk, csak a bamba külvilág számára ez nem világos.

És létezik egy ötvözete a két csoportnak, amelyek a legveszélyesebbek! Kik is ők? Azok, akik valaha elindultak egy úton, s azt mondták: – Fontos számomra a közösség érdekének képviselete, segíteni szeretnék. De mindezzel munka van, hát, jár nekem a juss is érte. Vagy nem? Ha most nem tudom behajtani, hát, majd eljön az idő, amikor sor kerül rá. És persze, aki addig is keresztbe tesz nekem, az meg fogja bánni, mert a szerencse kereke forgandó, és leszek én még olyan helyzetben, hogy kamatostul visszaadjak mindent. És a kis ember, a kis ,,érdekvédő” előbb-utóbb ,,nagy politikus” lesz, s az első dolga nem az lesz, amiért neki bizalmat szavaztak, hanem behajtja a kölcsönöket, bosszút áll az ellenfelein és megszedni magát mindaddig, míg lehetősége van rá. Nincsenek tisztában tetteik súlyával, s azt hiszik, pontosan az a helyes, ahogyan ők cselekszenek.
Ma úgy tűnik, hogy az első csoportból van a legkevesebb, s a második és harmadik ,,fajta” egyre inkább terjed el. Mint valami parazita gyom. De ha időnek is kell eltelnie és sok izzadság és verejték árán is, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy kigyomláljuk az elgazosodott szülőföldünket. Ha nem járunk sikerrel, akkor nagy valószínűség szerint folytatódni, erősödni fog a parasztvakítás, a magyar ember hitében elnyomott, önálló meggyőződés nélküli, átlagos, de teljesen haszontalan polgár lesz, akire továbbra is majd csak akkor lesz szükség, amikor alá kell írni valamit, esetleg oda kell biggyeszteni egy-egy X-et derék ,,képviselők” neve mellé.

Seres Mária legszívesebben hazugságvizsgálóval a hóna alatt menne a parlamentbe, első munkanapján. Pénzbüntetéssel és közmunkával tanítaná igazmondásra a honatyákat.

Az SMS kampányarca nem viccel: poligráffal akarja megreformálni az országházi morált. Már van is készüléke.

– Ha kell valakit mondani, akiben nem bíznak az emberek, az a politikus. Aztán jön egy választás, és mégiscsak hajlandóak x-et odahúzni egy olyan embernek, akinek a fele szavát sem hiszik el! De mi megálljt parancsolnánk a képviselők hazudozásának, és bevezetnénk a parlamentben a poligráfot. Az SMS frakció mögött lenne egy LED fal, ezen üzennének a tévéközvetítést nézők, és jelezhetnék, ha szerintük hazudik a képviselő. Ekkor az illetőt alávetnénk a vizsgálatnak. Meggyőződésem, hogy 1 hónap után már többen mondanának igazat. Lehet, hogy humorosnak tűnik, de szerintem ez a nyitja a változásnak – érvel Seres, aki szerint nagyon sokan élveznék az ilyen jellegű közvetítést.

– Van „B” tervünk is arra az esetre, ha a házszabály nem engedné a nézői jelzéseket. Vettünk az interneten egy egyszerűbb kis asztali gépet, ami persze nem olyan komoly műszer, mint a poligráf, viszont megrázza az illetőt, ha hazudik. Mért ne lehetne ott minden képviselő asztalkáján egy ilyen kis gyorsvizsgáló? És ha jelez, ki kell fáradnia a szomszéd szobába, ahol a poligráf is teszteli. Egyetlen hazugságot megbocsátanék, mert előfordulhat, vagy rossz az információ. Másodszorra pénzbüntetést kapna, harmadik alkalommal pedig közmunkára ítélném az illetőt. Menjen ki az emberek közé, és szokjon le a hazugságról! Hozzánk, Mátraverebélybe bármelyikük jöhet közfoglalkoztatottnak. Nem válna a honatyák kárára, sőt, hálásak is lehetnének, mert ott egy csomó dolgot megtanulnának a való életről. Az is biztos, hogy még egyszer nem indulna választáson olyan ember, aki rászolgált a hazug jelzőre – csipkelődik Seres Mária, mindenkit invitálva: próbálják ki a poligráfot.

– A Keleti pályaudvarnál vasárnapig a standunkon teszteltetjük az emberekkel, és kérjük a véleményüket, vigyük-e be a parlamentbe. Arról a javaslatunkról is beszélgetünk velük, hogy tanítsák az iskolákban a testbeszédből tetten érhető hazugságot.