A világ családi gazdálkodásainak felvirágoztatása érdekében találkoznak a magyar fővárosban március 5-én és 6-án az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tagországainak miniszterei, tudósok és civil szervezetek – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az esemény házigazdája.
A tájékoztatás szerint a budapesti “Világfórum és Kiállítás a Családi Gazdálkodásról” című rendezvény egyszerre magas szintű nemzetközi találkozó, tudományos vita és nyilvános kiállítás, amely a világ sokszínű, családi alapokon működő mezőgazdaságát kívánja bemutatni az érdeklődőknek. Így Magyarország ad otthont az év egyik legfontosabb nemzetközi mezőgazdasági találkozójának, amely az ENSZ Családi Gazdálkodások Nemzetközi Évének kiemelkedő eseménye lesz.
A családi gazdálkodásmodell magában foglal minden olyan mezőgazdasági tevékenységet a földműveléstől az állattartáson keresztül a hal- és erdőgazdálkodásig, amely egy család kezelésében működik, annak önszervező képességére és munkaerejére épít. A családi gazdaságok biztosítják leginkább a helyi természeti erőforrások védelmét, a hagyományos mezőgazdasági termékek megőrzését és az élelmiszer-biztonsági előírások betartását. A közlemény szerint a családi gazdálkodások léte nélkülözhetetlen a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez és a mezőgazdaság fejlesztéséhez, így az élelmezés biztonságának megteremtéséhez.
Mindehhez azonban ösztönző környezet szükséges, amely magában foglalja többek között a gazdák földhöz jutását, az infrastrukturális fejlesztéseket, kedvező támogatási rendszer kialakítását, mezőgazdasági tanácsadói hálózat és helyi piacok fejlesztését. Mivel az ilyen volumenű feladatok magas szintű politikai elkötelezettség nélkül nem valósíthatók meg, a szakértők szerint a FAO családi gazdálkodások témája köré szervezett rendezvénysorozata jelentős eredményeket hozhat ezen a területen.
A kezdeményezés keretében 2013 utolsó negyedévében öt regionális párbeszédre került sor, ahol felmérték a családi gazdálkodásokat érintő legfontosabb problémákat. Ezeket az eredményeket mutatják be és vitatják meg a Vidékfejlesztési Minisztérium által szervezett rendezvényen. Az eseményre eddig a FAO számos tagországból regisztráltak már.
A plenáris ülés Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint José Graziano da Silva, a FAO főigazgatójának nyitóbeszédével kezdődik. A rendezvény különlegessége a “Világ Mustra” nevet viselő kiállítás. Ez lehetőséget ad a világ különböző tájairól érkező családi gazdálkodóknak arra, hogy bemutassák tevékenységüket, és felhívják a világ minden tájáról érkező vendégek, valamint az érdeklődő nagyközönség figyelmét a családi gazdálkodások által nyújtott lehetőségekre és értékekre – olvasható a tájékoztatóban. (MTI)

Bionikus agy kifejlesztésére buzdítja az ausztrál tudósokat az ausztrál tudományos akadémia friss tanulmánya.
Az akadémia és a Theo Murphy alapítvány által készített, az agykutatás jövőjéről szóló tanulmány szerint a következő tíz évben 250 millió ausztrál dollárra (51 milliárd forint) lesz szükség olyan projektekhez, amelyek az emberi agy működését kívánják megérteni.
A tanulmány a bionikus agy kifejlesztést sürgeti, és felhívja a figyelmet az amerikai és európai agykutatásba fektetett hatalmas összegekre.
Az alapítvány kutatócsoportjának vezetője, Bob Williams genetikus elmondta: ausztrál tudósok készítettek a világon először bionikus fület és szemet, tehát óriási tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.
A bionikus agy ennél azonban nehezebb feladat lesz, ám a hozzá vezető kutatómunka forradalmasíthatja az Alzheimer-kór, a poszttraumás sokk, az autizmus és a skizofrénia megelőzését és gyógyítását – hangsúlyozta Williams.
“Minden okunk megvan arra, hogy úgy véljük, ha sejtről sejtre megértjük az emberi agy felépítését, jobban tudjuk majd, mi megy végbe az anyagcsere szintjén, ami ezeket a mentális betegségeket okozza” – tette hozzá a The Guardian című brit lap tudósítása szerint. (http://www.theguardian.com/world/2014/feb/24/australian-scientists-should-set-minds-to-developing-bionic-brain-report)
Az agyműködés kutatására és átfogó feltérképezésére irányuló, már az első évben 100 millió dollárral (23 milliárd forint) finanszírozott projektet hirdetett meg 2013 áprilisában Barack Obama amerikai elnök.
Az Európai Bizottság ugyanennek a hónapnak a végén mintegy 150 millió euró (46,5 milliárd forint) összegű támogatást különített el húsz új nemzetközi agykutatási projekt céljára a 2013 májusban indult “agykutatás európai hónapja” elnevezésű kezdeményezés részeként.
Magyarországon tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indult szerdán a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.
Az erről szóló együttműködési megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója írta alá az Akadémia épületében.
(MTI)

Háromféle boldog életet különböztetünk meg: az első a kellemes élet, mely tele van élvezetekkel, a második az elkötelezettség élete, amiben a munkának, a szülői szerepnek vagy a kedvtelésünknek szenteljük az életünket, végül pedig az értelmes élet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ismerjük a saját erősségeinket, és azokat valami magunkon túlmutató cél vagy szolgálat érdekében használjuk.
Mivel nem mindenkinek egyszerű valamit kitalálni, aminek szentelheti életét, illetve hosszú idő lehet megtalálni életünk igazi értelmét, olyan szokásokat sorolunk fel, ami a boldog emberekre általában jellemző, és amiket mi is könnyebben beépíthetünk az életünkbe. Íme:

• Boldog emberekkel veszik körbe magukat. Kerülik azokat, akik elveszik az életkedvüket.
• Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. Újra és újra felállnak a földről.
• Észreveszik a jó dolgokat, a kis sikereket is. Sajátjukat és másét egyaránt.
• Az egyszerű élvezeteket is értékelik. Egy szép tárgyat, egy finom falatot.
• Adakoznak vagy önkéntes munkát végeznek.
• Megengedik maguknak, hogy belefeledkezzenek valamibe és ne figyeljenek az idő múlására.
• A felületes locsogás helyett belemennek mélyebb beszélgetésekbe.
• Másra is költenek a pénzükből, nem csak saját magukra.
• Személyes kapcsolatokat tartanak fenn, nem csak virtuálisan érintkeznek ismerőseikkel.
• Optimistán közelítenek a dolgokhoz.
• Időnként kikapcsolják magukat az elektronikus világból.
• Spirituális/lelki életre is szakítanak időt.
• A mozgásra prioritásként tekintenek.
• Rendszeresen kialusszák magukat.
• Sokat nevetnek.
• Felemelt fejjel, nagy lépésekkel gyalogolnak.

Nem hagyják, hogy kedvüket szegje a kudarc. A szótárukban a kudarc helyette a tapasztalatszerzés, visszajelzés szó szerepel és legfőképpen ennek megfelelően is kezelik az ilyen helyzeteket.

El kellene dönteni, mit akarunk. Ha elsődleges a profit és a versenyképesség, akkor hajrá, multik. Igaz, hogy a magyar vidék megélhetés nélkül marad, mert árban nem versenyképes a multikkal, de ez az ára annak, ha a polgármesterek abban vetélkednek, ki tud a faluba Auchant, Lidlt, Tesco bevásárlóközpontot hozni.Nem a multikat kritizálom, amikor azt mondom, hogy hülyére keresik és röhögik magukat rajtunk. Valójában a politikai elit nyírja ki a multik potenciális helyi konkurenseit, amikor a polgármesterek, országgyűlési képviselők könnyes szemmel átvágják a nemzetiszínű szalagot az üzletlánc avatásokon. A multik mellett a kistermelők, a kiskereskedők nem versenyképesek, meghalnak.
A multi üzletláncok és a kiskereskedelem, a nagyüzemi termelés és a családi gazdaságok normális országokban megférnek egymással. Nálunk is megférhetnének, ha lenne rá politikai akarat. De lustaságból, ostobaságból nincs. Senki nem vitatja, hogy a gabonafélék csak nagyüzemi módon termelhetők gazdaságosan. De a többi, a zöldségfélék, a gyümölcsök miért nem termelhetők tíz- vagy húszhektárnyi családi gazdaságokban – gazdaságosan?

A gödöllői egyetem egy régebbi kutatása szerint 1960 és 1990 között a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök vitamin-, ásványianyag- és nyomelemtartalmuk 60 százalékát elveszítették a nagyüzemi átállás miatti fajtaváltásoknak köszönhetően. A beltartalom, a biológiai tápérték helyett a tárolhatóság, a hozam, a szállíthatóság, nem utolsósorban a külcsín lett elsődleges. Mi akadályozza a mezőgazdasági kormányzatot abban, hogy a hagyományos, kevesebb kemikália-, de nagyobb élőmunka-igényű, értékesebb beltartalmú fajták ismételt termesztését preferálja? Nálunk miért nem működnek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek? Miért nincsenek kis- és közepes méretű agrártermék-feldolgozók, gyümölcsaszalók, szárítók, csomagolók? Miért működnek gyengén a helyi piacok? Miért nincsenek közelítőleg önellátó falvaink? Mi akadályozza a fogyasztóvédelmet abban, hogy az üzletláncok keleti piacokra szánt silány minőségű portékáitól megszabadítsa az országot, helyet csinálva a hazai termékeknek?

Amíg nincs erre politikai akarat, addig építjük a feudalizmust, megteremtjük az új földesurakat, és nyomorban hagyjuk a vidéket. És esszük a gazdagabb Nyugat saját fogyasztásra méltatlannak minősített, gyenge termékeit. Nem az Ángyán-féle családi gazdaságok világa, hanem ez az igazi skanzen. Az államilag működtetett kilencvenháromezer négyzetkilométeres Magyarország.

részlet
Herényi Károly írásából

Magyar Vöröskereszt is csatlakozik a Szimplakert Közös Lábos akciójához, így vasárnap a humanitárius szervezet főz ebédet és ezt értékesíti a piacon.
A bevételből a Magyar Vöröskereszt miskolci szervezetének téli teajáratát támogatják. A kezdeményezés végső kedvezményezettjei a miskolci hátrányos helyzetű, utcán élő, hajléktalan emberek. A már nyolc éve működő miskolci teajárat két helyszínen, a november 1. és március 31. közötti krízisidőszakban napi 150 adag forró teát és szendvicset biztosít a rászorulóknak – közölte a humanitárius szervezet pénteken az MTI-vel.
A Közös Lábos minden vasárnap, a Szimplakerti Háztáji Piac keretein belül megvalósuló közösségi főzés. A pályázaton civil szervezetek, egyesületek, alapítványok vehetnek részt. A Magyar Vöröskereszt február 16-án kap lehetőséget arra, hogy a piac ideje alatt ebédet főzzön és ezt támogató kasszás rendszerben értékesítse a helyszínen. A palócgulyást és zöldbablevest Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója készíti el.
A különleges adományozási lehetőség mellett a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezetének önkéntesei játékos programokkal és arcfestéssel is várják a gyermekeket.

Egy év alatt csaknem 30 százalékkal nőtt a Németországban élő magyarok száma. Egyetlen másik országból sem érkezik ennyi bevándorló.
A német statisztikai hivatal közleménye szerint a Németországban élő külföldieket nyilvántartó adatbázisban összesen 7,2 millió embert regisztráltak tavaly év végén, ami 4,1 százalékos növekedés 2011-hez képest.
A magyar állampolgárok száma egy év alatt 24 638-cal nőtt, és így meghaladta a százezret, 107 398 volt 2012 végén.
A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarországot Románia követi 28,8 százalékkal, a harmadik Bulgária 26,5 százalékkal.